Ősmagyar étel Az IGAZI RATYLI

Ősmagyar étel

Az IGAZI RATYLI 

Elöször is azt tudni kell, hogy a ratyli föld alatt él és oda is tojik. Ebböl következöen az elsö dolog, hogy egy jó kutyát szerezzünk amelyik megtalálja az odút. A ratyli szeret a pallagosan cünderedö, pohánkás helyeken tanyázni, ezért a kutyát óvni kell a tüskéktöl! Miután a ratyli ki lett hajtva a rejtekhelyéröl (a macska meg fel lett mászva a fára) már egyszerü a dolgunk, mert csak a brattenklottent kell elédobnunk, aminek, köztudottan, a ratyli nem tud ellenállni s így elfoghatjuk. A leghumánusabb módja a ratyli fedolgozásra alkalmas állapotba hozásának, a glittenkotter szabályszerü alkalmazása. Ha ez nincs a házban, ilyet elképzelni sem tudok, akkor keressünk egy megbízható untaughlichstajert aki elvégzi ezt helyettünk. A megmaradt prósznit vigyük haza s adjuk oda a kutyának.

Most valaki okvetetlenkedve azt kérdezhetné: miért nem a boltban vesszük meg a ratylit? Nos ezeknek az elvetemült, elpuhult szibaritáknak csak azt tudom mondani, hogy aki nem fog ratylit, ne is egyék! Ne növeljük a multik profitját, sokkal jopbban fog esni az étel, ha magunk fogjuk!

Ime az ösi recept.

A hozzávalók:

1 ratyli (ha az egészet használjuk az kb. 2 kg. Az ennél kissebb súlyú az még nem bönyézett ezért használhatatlan) 

1 fej hagyma

1 jó marék kremcli

1 adag 8 tojásos dorombóc

Füszerek izlés szerint de a gicsaava kivonatot ki ne felejtsétek! 

Valamint két dió nagyságú lepence.

A kremcli elkészülte után az ízlésesen felvágott ratylit (ezt bizzuk férfire) az egyik lepencével bedörzsöljük, majd az ügyesen hótátira stírölt hagymára helyezzük. Amikor épp csak megkapta a cejget akkor egy kanálnyi gicsaava kivonatot alálöttyintünk, a kremclit hirtelen félre rántjuk s a dorombócot a másik lepencével, melyet idöközben vicsogáztunk is, összevegyítjük. Most jön a trükkös rész amin áll vagy bukik a dolog; a ratyli megkravicolása a dorombócos kremclivel. (Kezdö háziasszonyok ne vállalkozzanak rá!!!!!) Én a legjobban akkor szeretem ha a kravicolás lassan történik.

A második recept egy kicsit bonyolultabb de ezen nem is csodálkozhatunk, mert ezt az ételt nagyon különleges alkalmakkor készítették. (Pld. a nyári rinyálási bektágoláskor amikor is a kis rinyálák elöször bektágoltak, vagy pedig a mindenki által, ma már, unalomig ismert Erdeléki magonyázós csupáláskor, amelyen az übü is részt vett. (Gyengébbek kedvéért, ez egy 5 napos ünnepség sorozat volt, melynek utólsó napján übü, felicsinyigolta a magonyákat majd közvetlenül csupálás után felszolgálták ezt az ételt.)

Tüttyölt ratyli (ösmagyar étel) 

Hozzávalók:

1.5 kg nyers ratyli

1 szép darab pese

2 csobolyó gönyézde (ha lehet, akkor vigárási, mert az a legjobb!)

1 csomag ciháta

1 fél marék mesztli

1 marék csöszöge (ha szereted)

1 kk sned

Só, bors izlés szerint.

Elkészítése: A ratlyit és a pesét alaposan megmossuk, így biztosan elkerülhetö a pohánka veszély, majd a ratylit fertály órát posvásztjuk amíg csurmot nem enged. A csurmot leöntjük (ne dobjuk ki, késöbb a cihátáshoz felhasználjuk!) majd a ratylit szépen, höllyén, kipicskázzuk, és a nyesedékböl apró csulmákokat gyúrunk, majd ezek kerülnek a cihátás koshadtba.

Közben a pesét vigyázva lesolyvasztjuk, mert könnyen odakap s akkor muszály megmitigézni, ami ugye köztudottan hosszadalmas macera, jobb ha elkerüljük. Ha a pese szépen lesolyvadt félrehúzzuk, de tartsuk melegen a tüttyöléshez. Amíg a pocadék megsettyen, a ratylit peccsentjük majd hagyjuk slottyanni. 

Miután minden a helyén van, hozzáfoghatunk a cihátás koshadthoz, ami kis gyakorlattal alig több mint két órát igényel. A csurmot hirtelen becsesszük, majd a csulmákokat a cihátával és a mesztlivel becajgerozzuk és a kk-nyi snedet fokozatos keverés közben hozzácuffantjuk. A gönyézdét kurfincolva petáljuk, áttörjük és a koshadthoz lögybítjük.

(Nem gyözöm eléggé hangsúlyozni a cuffantás fontosságát. Itt szoktak a kezdö háziasszonyok sírógörcsöt kapni, mert a cuffantást a cuppantással keverik, amitöl ugyan ideiglenesen feláll de utána úgy összeesik a cihátás koshadt mint a pinty! [ekkor elhangzik a hálószobákból már unalomig ismert kifakadás, hogy aszongya:] esztet má az Isten se álíccsa föl! Némi reményt ad ha vigárási a gönyézde.)

Most érkeztünk el a kritikus ponthoz amikor is a pesét tüttyölni kezdjük s a kipicskázott ratylit hirtelen megmelegítve, majd pontosan 47,6 Cº-on tartva egybesulyvasszuk a pesével. Most sózzuk, borsozzuk. Aki csöszögét is használ, az most tegye hozzá. 5 perc forralás után, kész. Kumiszos töltött pratylival tálaljuk.

Kérdések:

Válaszok: 

– Nem, nem és NEM! Megmitigézni csak akkor kell ha lesolyvasztás közben odakap a pese!!

– Ne keverjük a dolgokat! Amiröl te beszélsz az a vecsege ratyli ami köztudottan, legalább is eddig azt hittem, hogy köztudott, megbolondul a kocogtatástól és nem hogy porhanyós, de rágós lessz! A dugaszolós kerekhasú az stimmel ha brügnit is használsz a dübbencs mellé amit ugyan nem árt egy kicsit feljavítani a lóftnival de magában is finom.

– Kremcli kérdésben teljesen egyetértünk! Én a magam részéröl, mint minden igaz magyar ember, ebben biztos vagyok, bolti kremclit nem türnék meg a házamban! Tessék csak venni a azt a kis fáradságot s megbrügölni a gerádikót! Egészen más az íze!

– Világosan megírtam, hogy a ratylit és a pesét ALAPOSAN megmossuk! Ez nem azt jelenti, hogy én, ÉN, pohánkát használok, hanem asztat jelenti, hogy, köztudomásúan, a ratyli kedvenc tartózkodási helye a tüskés bokrok közöt van s a pohánka pollenjeit kell ALAPOSAN lemosni, PONTOSAN a keserü íz elkerülése végett, ergo a szötyméce teljesen felesleges, mivel szatymangolásra nincs szükség. Különben is a szötyméce a csurmák minöségét rossz irányba befolyásolja, s ennek elkerülésére, a semlegesítéshez, még stikpönölni is kellene a ratylit mielött csurmákot ereszt. A stikpönölést meg ki a fene akarja csinálni amikor az két órát tart!? Én egy egyszerü, GYORS receptet adtam közre, amit, alig 6 órás munkával, két személyre meg tudtok fözni, te meg itten bonyolícc mindent a szatymangolással!

– Végre valaki aki tudja mit beszél! Mivel mi berence nélkül csináljuk így heccselni nem kell, (a gyerek ki nem állhatja a berence intenzív ízét) bár én bevallom, titokban, ha magamnak csinálom, vokedlit is teszek bele. Az valami isteni! A sütöben való curfangolásról csak annyit, hogy nekünk nem légkeverös a sütönk, így nem merem ott csinálni, de a szabad tüzön készültet jobban is szeretem.

– A kumiszos töltött pratyli elkészítése olyan nevetségesen egyszerü, hogy szinte szégyelem leírni, mert mindenki tudja. A lótejet, olyat használjunk amit minimum 3 évig preccintettek, gölödinnel csólánozzuk, majd egy ügyes fogással, mikor már krémsürüségü, a megbrúdalt, csécsézet pratyliba töltjük, majd egy gyors mozdulattal megcsomózzuk. Ebendölés után vékonyra szeleteljük s a ratyli mellé adjuk.



Forrás:ötvenentúl.hu

Tovább a blogra »